Diagnózis

A vérképzés vizsgálata

Vérszegénység esetén elvégzik a minőségi vérkép, a vérkenet vizsgálatát.

Ez a fehérvérsejt megoszlása mellett megállapíthat vörösvérsejt morfologiai rendellenességet, melyek felhívhatják a figyelmet bizonyos megbetegedésekre. A vörösvérsejtnek alaki és nagyságbeli rendellenességei diagnosztikus értékűek lehetnek. Megjelenhetnek bennük paraziták is, mint pl. malária esetén, melyet a közvetlen rutin diagnosztikus eljárás is felhasznál.  Ha vérképzési elégtelenségre van gyanú, csontvelő vizsgálatra lehet szükség.

Vashiányos vérszegénységről általában

A vas életfontos alkotóeleme a hemoglobinnak, nélküle a hemoglobin nem képes oxigént megkötni. A vas számos fontos enzim működéséhez is szükséges. A szervezet vasháztartása és raktára egészséges körülmények között szabályozza a gyomor-bélrendszerből történő felszívódást. 

A világon a vérszegénység leggyakoribb oka a vashiány, ez annál inkább érdekes, mert a vas az égitestünkön az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló fém. Mindezt magyarázza, hogy a szervezetünk vas felszívó képessége  nagyon korlátozott, másrészt a vérzéses vasvesztés nagyon gyakori. Egészséges egyén teljes vaskészlete 3-3,1 gramm. A vaskészlet  nagy része mintegy 65-68 %-a a vörösvérsejtekben, hemoglobinban, jelentős mennyiség          közel 1 gramm) a vérplazmában lévő ferritinben és hemosziderinben, mig egészen kis mennyiség különböző enzimekben található.  Nőkben kisebb a vasraktár a mentruációs vérzés, terhesség,  a  szülés és szoptatás miatt bekövetkező vasvesztés miatt.

Az átlagos európai napi étrend 10-15 mg vasat tartalmaz, ebből normális körülmények között 5-10 % szívódik fel. A felszívódott vas arány fokozott vas szükséglet, mint például terhesség idején fokozódik, de még ilyenkor sem szívódik fel több, mint a táplálék vastartalmának 20-25 %-a.  A felszívódás a patkóbélben, egy kisebb része az éhbélben történik. A húsfélék több vasat tartalmaznak mint a zöldségfélék, tejtermékek, de különösen a májnak nagy a vastartalma. A biológiai hozzáférhetőség fontosabb, mint a táplálék vastartalma. A szervezet a húsfélék un. haem formájú vasát tudják jól hasznosítani. Ezért olyan területeken, ahol az alultápláltság dominál kevés kalóriatartalmú növényi ételfogyasztás miatt, ott gyakori a vashiányos vérszegénység. 

A vas felszívódását segítik:

• savak, pl. a gyomornedv savtartalma, vitaminok,
• cukrok, aminosavak,

A vas felszívódását gátolják:

• savcsökkentők, savkötők,
• fertőzés,

A szervezet vas szükséglete egészséges körülmények között is fokozódhat. Fokozott a vas szükséglet terhesség, növekedő-serdülőkor, és mentruáció esetén. Ha az utóbbihoz hasonló tartós vérvesztés mellé még a bevitel csökkenése is társul, a vashiány kialakulása elkerülhetetlen. Terhességben a vas szükséglet azért fokozott, mert a magzatba kerül mintegy 300 mg vas és a szülés idején is történik vérvesztés.

A férfiak napi vasvesztesége kb. 1 mg, ez a széklettel, vizelettel, bőrhámlással és a körömtöredezéssel történő vesztést foglalja magába.

Az átlagos táplálkozás esetén a vasvesztést fedezi a vasfelszívódás, bár nőknél az egyensúly biztosítása határértéken van. A vas biológiai hozzáférhetősége a táplálékokból meghatározott , ezért a vashiány  korrigálása  nem oldható meg nagyobb vastartalmú étrenddel. Idősebb egyéneknél ezt még fokozza, hogy a vasnak a vörösvérsejtekbe való beépülése is romlik.  

A vashiány klinikai tünetei

A vérszegénység kialakulása előtt a szervezet vasraktára kiürül, ezért a korai időszakban a vashiánynak klinikai tünetei nincsenek.  

A vashiány okai

A vashiány leggyakoribb oka a vérvesztés, főképpen a gyomor-bélrendszeri és a nőgyógyászati vérzések. Az emberi szervezet vasraktára relatíve nagy, ha nem társul vérvesztés, akkor egészséges férfiban az étrenddel történő vasbevitel teljes hiánya miatt   kb. nyolc év alatt alakulna ki vashiányos vérszegénység. Ez is világosan mutatja, hogy az elégtelen vasbevitel csak nagyon ritkán egyedüli oka a vashiányos vérszegénységnek. Vashiány kialakulását elősegíti, ha a felszívódás területének részleges vagy teljes műtéti eltávolítása történt. A fejletlen országokban a vegetáriánus, szegényes étrend gyakran idéz elő enyhe vashiányos vérszegénységet, melyet  különböző bélféreg fertőzések, vagy nőknél ismételt terhességek, szoptatás súlyosbítanak.

Vashiányos vérszegénység esetén az okot mindig keresni kell, a menses korban lévő nők esetén leggyakoribb a bő, elhúzódó vérzés, vagy a rendszertelen bő vérzés.  Menses utáni életkorban lévő nőknél és férfiakban a széklettel történő vérvesztés a  leginkább előforduló oka a vashiányos vérszegénységnek, ezért a széklettel történő vérvesztés kimutatása rendkívül fontos. A vaskezelés, bár a széklet színét sötétíti, de a széklet vértartalmának kimutatását nem befolyásolja.