A neuropátia típusai

Tíz cukorbeteg közül legalább háromnak van valamilyen fokú, idegeket érintő problémája. Minél hosszabb ideje cukorbeteg valaki, és minél idősebb, annál nagyobb a veszélye a diabéteszes neuropátia kialakulásának.

A neuropátia az idegek károsodását jelenti, bármely szervet érintheti.  Egyik leggyakoribb kiváltó oka a cukorbetegség következtében felboruló anyagcsere-állapot, a magas vércukorszint. A diabéteszes neuropátia számos szövődményt okozhat, a tünetek pedig a károsodott ideg típusától függnek. Kialakulhat részleges vagy teljes érzésvesztés, lehet egy- vagy kétoldali.

A neuropátia leginkább előforduló formája az alsó végtagra kiterjedő szenzomotoros polineuropátia. Az érzés- vagy mozgászavar általában először az alsó végtagokat érinti, és az itt megjelenő panaszok a súlyosabbak. Veszélye az úgynevezett diabéteszes láb kialakulása, amely speciális és komplex kezelést igényel.

A perifériás neuropátia a környéki idegrendszer károsodása. Az általában kétoldali, a lábat és a kezeket is érintő, a cukorbetegség késői szövődményeként fellépő perifériás idegi károsodás leggyakoribb tünete az érzéketlenség, a zokni viselésének megfelelő bizsergés vagy égő érzés, mely éjszaka rosszabbodik, valamint a fájdalom. Emellett izomgyengeség vagy sorvadás, illetve reflexkiesés is jellemző lehet.

Előrehaladottabb formáiban megnövekszik a sérülés veszélye, a beteg nem érzi a traumát, a hőt, ez súlyos károsodáshoz vezethet.

A nem megfelelő keringés és a magas vércukor értékek miatt a cukorbetegek sérülései, sebei nem gyógyulnak megfelelően, vagy egyáltalán nem gyógyulnak be. Még egy kisebb seb is súlyos fertőzéshez vezethet: fekélyek, tályogok alakulnak ki, súlyosabb esetben a fertőzött részek amputációja is szükségessé válhat.

A proximális neuropátia, vagyis a láb felső részét érintő idegkárosodás a combban, a csípőben és a farban lévő idegek károsodását jelenti, általában egyoldali. Tünete a gyengeségérzés a lábban, fájdalom a combokban, a csípőben vagy a farban.

A fokális neuropátia egy-egy ideg vagy idegcsoport károsodását jelenti. Leggyakrabban a fej, a törzs vagy a comb területén jelentkezik, igen hirtelen kialakulva.

Az autonóm neuropátia a belső szervek beidegzésének károsodását jelenti (valamilyen akarattól független szervet érint: szív, ér, bél, húgyhólyag, verejtékmirigy, férfi nemi szerv, stb.). Amennyiben az emésztéssel kapcsolatos idegek károsodnak, a gyomor túl lassan ürülhet ki, ami folyamatos émelygést, hányingert és hányást okozhat. Előfordulhat, hogy székrekedés vagy hasmenés alakul ki, lehet, hogy váltakozva. Bizonyos esetekben vizelettartási zavar vagy gyakori húgyhólyagfertőzés jelentkezik. Gyakran észlel a beteg szexuális problémákat. Jellemzője még, hogy a cukorbeteg nem érzi meg a túl alacsony vércukorszintre figyelmeztető jeleket.

Az autonóm neuropátia érintheti a szívet, például heves szívdobogásérzést okozva, kialakulhat vérnyomásesés szédüléssel, akár ájulással, illetve felléphetnek különböző szívritmuszavarok is. A koszorúsér szűkületre jellemző típusos mellkasi fájdalom, az angina pectoris is tünetszegényen jelentkezik, gyakori, hogy a nyugalmi nehézlégzés hívja fel a figyelmet a súlyos koszorúsér-szűkület fennállására.

Fontos, hogy cukorbetegeknél  évente történjen meg az alsó végtagok vizsgálata, amely érinti az erek vizsgálatát és a neuropátia vizsgálatot is.

Forrás:
Dr. Winkler Gábor – Dr. Baranyi Éva: Cukorbetegség (SpringMed Kiadó - 2007)
Dr. Blatniczky László: Idegrendszeri szövődmények cukorbetegségben. (Diabetes.hu)
Dr. Bessenyei Mónika: A diabéteszes neuropátia. (WEBBeteg.hu)

Összeállította: Tóth András
Lektorálta: Dr. Tänczer Tímea diabetológus szakorvos

2019.05.01.

© 2019 Wörwag Pharma Kft. - Az oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, semmilyen módon nem helyettesítik az orvosi konzultációt, vizsgálatokat és az orvosi diagnózis felállítását. Az oldal tartalma önmagában nem használható fel betegség megállapítására és kezelés megkezdésére. További felvilágosításért forduljon egészségügyi szakemberhez.